2016. augusztus 20., szombat

Kályhaépítés 35 - Kemence

Úgy néz ki a második 8 napos kihagyás következik a kályhaépítésben, meló, szórakozás, kis mezőgazdasági munkát is el kell még végeznem, mindezt miután kicselezem a tüdőgyulladást aminek a peremén most épp táncolok...

Na de ez a kis szünet arra is jó volt, hogy elmélázzak a kemencén és észrevegyem, hogy biza elhabartam az eredeti rajzon a kemencét...A tűztér után lezserül odadobtam, hogy 5 sor tégla a kemencerésznek, azaz "utánégetőnek" és kész.

Picit elemezgettem az általam ismert dán tömegkályhákat.

Larsnak a publikus workshop-videói általában mind kisebb kályhák valahol a 4kw körüliek,
ami közös bennük, hogy a kemencetérben a torok háta mögötti résznek a közepén van a karburátor, centrálva.

Ami logikus is, ha oldalnézetből néznénk a keresztmetszeti rajzot, akkor a karburátor egy négyzet közepén van, ami lehetővé teszi, hogy a gázak körbekörbe járjanak, és amikor eléggé "kifáradtak", azaz leadták a hőmérsékletüket a kemence falának, akkor kiömlenek a középen, két oldalon lévő nyolcszögű "karburátor"-nyílásokon.

Az 5 soros rajzomon, az oldalnézet nem négyzet, hanem téglalap: 39,5cm alap és 5 sor tégla x 6,6cm azaz 33cm magas a téglalap.

Megnézegettem a birtokomban lévő pár kályhát, van egy teljesítményben hasonló, pár éve működő  kályha nálunkfelé székelyföldön (aminek tudtommal nem volt áramlástani méretezése, de a kályha az 5kw feletti kategóriában fut, a a tűztér, meg egyéb méretei alapján is....a lényeg, hogy működik, nem nyomja vissza a füstöt a kemencéből és a gazdája meg van vele elégedve). Nos ennek a kályhának szinte 45cm magas a  kemencéje....

Ugyanakkor végignéztem a Szalai Péter által épített kályhák közül vagy négyet, közülük a legnagyobb a csekefalvi Cricerom megrendelésére készített tömegkályha, ami a Cricerom kiállító csarnokában található most is. Az igaz, hogy berúgva azóta sem volt, mert a kémény nincs befejezve, így információként számomra annyi marad belőle, amiket megmérhettem, no meg, hogy Péter egy olyat tervezett és kivitelezett (másodmagával, akivel dolgozgatott anno, a név ismerős a berkekben...)
(ja..és egyesek lopkodják a fotóját a neten, magukénak tüntetve fel, sajnos :-(    
 )

Nos Péternek ez a tömegkazánja szintén 6 soros, valahol 40cm magas utánégetővel rendelkezik...(nem kemencének használják, zárt, de ez a lényegen nem változtat).
A karburátor ott is centrált.

Libik a könyvében lévő rajzon szintén centrálja a karburátort a torok háta mögötti részen.

Szóval mindezek fényében, az arányokat betartva és skálázva az én kályhaméretemre, logikusabbnak tartom ha 5 helyett 6 sor magas kemencét rakok, azaz 39,5-40cm magasat.
Ezzel ugyanakkor elérhetem a négyzetben centrált karburátort is.

 A tömegkályha méretezésénél a 
a 4. pontban a karburátornak egy 275,32cm2 felület jött ki, aminek Dh=18,73cm felel meg.
(ez a méret úgy látom OK lesz, a számomra elérhető példák is ezt erősítik meg...)

Skálázva Larsnak a videokból publikus kályháit az én méretemre, illetve Péter dán tömegkazánjának a karburátorméretét figyelembe véve úgy gondolom, hogy olyan nagyot nem tévedhetek ha az alábbi rajz alapján fogom csinálni a kemence méretezést (az 5 sor mellé még beszúrok 2 félsort).

dan tomegkalyha tuzter kemence tervrajz


 
Felvetődött számomra az a kérdés is, hogy hogyan födjem majd le a kemence tetejét (mikor felérek odáig).

Lars egy egyszerűen megoldotta (ezt szeretem benne, mert minimalista, nem elbonyolít hanem leegyszerűsít, leül egy kisszékre és csuklóból rakja a boltívet, szemre nézi, hogy jól áll vagy sem és belövi középre az éket...). Ő a publikus kályháin mindig 3 téglával lefödte a tűzteret (kétoldalról egy-egy féltéglányit belógatott, 45 fokos szögben megvágva és egy harmadik téglával lefedte, amit trapéz alakban vágott meg...

Az is igaz, hogy ezek mind kis tűzterek voltak a 38x38cm-es alapterületű kategória.

Az enyém 47,5x47,5 cm-es, szóval ez a módszer nemigazán jó.
Persze meg lehetne oldani kistéglával is a lefödést ha a felső sort vagy sorokat bennebb hozom és két vagy három lépésből összeérnek így is.

Az igaz, hogy ezzel a módszerrel boltívesíteném a kemencét, amit Lars kályháiban sosem láttam. Lehet ha működne úgy is, de ahol nem muszály nem kísérletezgetek, amit évtizedekig kísérletezgettek ki, nem feltétlenül akarom megváltoztatni, sőt ragaszkodnék hozzá, hogy maradjon az eredeti verzióban...

Itt tegyem hozzá, mert így illik: már nem tudom, hogy húztam-e alá ezt a blogban eddig, de úgy gondolom, hogy ha Lars nevéhez kötöttem amit csinálok, akkor úgy fair, hogy aláhúzzam az olvasónak, hogy amit csinálok NEM MINDENBEN IGAZODIK A LARS FÉLE KÁLYHÁKHOZ. Csak hogy tudják...


Több ponton is eltértem, az igaz, hogy a tűztér szerkezetéhez és az arányokhoz megpróbáltam mindenütt ragaszkodni:

1. Larsnal én nem láttam még külső levegőbevezetéses megoldást (lehet ha létezik, de nem publikus, vagy csak én nem bukkantam rá), szóval a külső levegőbevezetéssel máris eltértem a Lars féle kályháktól)
2. A kétfalú biotűzteremmel, a három szinten való levegőadagolással dettó, ezek Lars minimalista verzióitól mind eltérnek.

Mint mondtam én a saját logikámmal szűröm a világot, magamnak szűröm és bevállaltam ezeket a módosításokat, a kályha áramlástechnikai méretezéssel alátámasztott skálázását szintén.
Mondjuk a skálázás az kötelező volt...


Na egy szó mint száz, a kemence kistéglákkal való ívesített lefödése helyett került egy jobb megoldás, a samottlapokkal való lefödés.

Az Interceram-nak Segesváron vannak is ilyenek a palettáján, de k. drágán,
Tamás a Cricerom-tól viszont kisegített, voltak neki a téglaégetésből megmaradt bontott, félig eltörött ipari samottlapocskái, amiből kifaragok vagy négyet és azokkal le fogom tudni fedni a kemencét.

Így néznek ki ezek a lapok, az égetendő téglákat rakják rájuk, a lyukak és az üregesség azért van, hogy a gáz és a meleg levegő tudja átjárni és tudjon oda jutni ahol a téglák vannak, szóval, hogy egyenletesen tudják kiégetni a téglákat.
Ez elég kemény ipari samott, ha jól értettem vajmi 1700-1800 fokos, szóval nekem a kemencéhez bőven megfelel:
samottlapok kemencelefödéshez

ipari samottlapok kemence lefödéséhez

ipari samottlapok kemence lefedéséhez

Az üregessége viszont nem a legjobb az én esetemben, mivel nekem hőtároló képesség kell a kemencéhez....

De ezt úgy fogom csinálni, hogy összetöröm a samotthulladékokat és azt a samottpor illetve 1-2 centis samottdarabkákból álló őrleményt sima agyaghabarcssal összekeverem (több mint fele a cuccnak samott lesz, az agyaghabarcs csak épp annyi, hogy fogja össze és ne potyogjanak ki a lyukakon..)

Ezáltal lesz egy tömör samottlapom kb egy téglányi vastag, amit még lefödök egy újabb sor samottal, ezáltal meglesz a kemence alatt, oldalán és fölötte a minimum 10-12cm-es falvastagság, hőtároló tömeg, így már több esélye lesz a kemencének is, hogy működjön.

A két sor samott fölött majd jövök szigeteléssel, és úgy tovább...

Folytatása következik...














Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése